2010. május 10., hétfő

És ez már mostani

Szívszakadás, földindulás

Üres a szív, lengő harang,
Sivatagi szélben meg-megkondul
A bordáimon.

Ereszt a csap, bádog vödör,
Minden cseppje döngetés az
Aortámon.

Kamrám falai repedeznek,
Mikor beomlik, éppen benn leszek
Veled.

nemtudommikori-denemtúlrégi

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése